Mi a(z) Konane 6×6-os, 10×10-es és 12×12-es táblán?
A Konanéhoz csak egy váltakozó fekete és fehér kövekkel teli tábla kell, így sokféle méretben játszható. Itt az asztal beállításainál a szokásos 8×8-as helyett 6×6-os, 10×10-es vagy 12×12-es táblát választhatsz. Kezdetben minden mező foglalt, sakktáblaszerű mintában, és a játékszabályok változatlanok: minden lépés egy egyenes ugrás az ellenfél köve felett egy üres mezőre, egy kő tovább ugorhat ugyanabba az irányba, és az a játékos, aki a körében nem tud ugrani, veszít.
A nyitás minden méretben működik. Sötét levesz egy fekete követ a tábla közepéről vagy egy sarokból, Világos pedig levesz egy fehér követ, amely egyenesen a lyuk mellett áll. Páros méretű táblán a négy középső mező közül kettőn és a négy sarok közül kettőn fekete kő áll, így Sötétnek mindig ugyanaz a négy választása van, mint 8×8-on.
A 6×6-os táblán 36 kő van, és gyorsan lezajlik a játék: a szélek közel vannak, egyszerre kevés ugrás áll rendelkezésre, és már az első ugrásoktól fontos számolni, hány lépése maradt mindkét félnek. A 10×10-es és a 12×12-es táblán 100, illetve 144 kő van. Sokkal több a hely, lehetővé válnak a táblán átívelő hosszú többszörös ugrások, a középjáték pedig türelmes küzdelemmé válik arról, ki tartalékol lépéseket a végére.
Szabályváltozások
| Szabály | Hagyományos Konane | Konane 6×6-os, 10×10-es és 12×12-es táblán |
|---|---|---|
| Tábla | Hagyományos Konane8×8, 64 mező. | Konane 6×6-os, 10×10-es és 12×12-es táblán6×6 (36 mező), 10×10 (100 mező) vagy 12×12 (144 mező), az asztal beállításainál választva. |
| Kezdőállás | Hagyományos KonaneMinden mezőn kő áll, felváltva fekete és fehér: mindkét színből 32. | Konane 6×6-os, 10×10-es és 12×12-es táblánUgyanaz a sakktáblaszerű minta a választott táblán: mindkét színből 18, 50 vagy 72 kő. |
| Nyitó levételek | Hagyományos KonaneSötét levesz egy fekete követ a közepéről vagy egy sarokból, majd Világos levesz egy fehér követ egyenesen a lyuk mellől. | Konane 6×6-os, 10×10-es és 12×12-es táblánMinden méretben ugyanígy: a választott tábla középső és sarokmezői, Sötétnek ugyanazzal a négy választással. |
| Ugrások | Hagyományos KonaneUgorj egyenesen az ellenfél köve felett egy üres mezőre. Ugyanabba az irányba tovább ugorhatsz, és bármelyik ugrás után megállhatsz. | Konane 6×6-os, 10×10-es és 12×12-es táblánUgyanígy. 10×10-en és 12×12-n egyetlen lépés több ugrást fűzhet össze egy hosszabb sor vagy oszlop mentén. |
| A játszma vége | Hagyományos KonaneAz első játékos, aki a körében nem tud ugrani, veszít. Döntetlen és passzolás nincs. | Konane 6×6-os, 10×10-es és 12×12-es táblánMinden méretben ugyanígy. |
Történet
A kōnane hagyományos hawaii játék. Papamū nevű táblán játszották, amely gyakran egy nagy faragott kő volt, és egyszerre szolgált táblaként és asztalként; egy ilyen kőtábla ma is látható a Puʻuhonua o Hōnaunau Nemzeti Történelmi Parkban. A játékot említi a Kumulipo, a hawaii teremtésdal, és James Cook harmadik útja során tett hawaii látogatásakor írta le, az 1784-ben megjelent beszámolóban.
A hagyományos táblák sokféle méretűek voltak, és gyakran inkább téglalap, mint négyzet alakúak, például 6×7-es, 8×9-es, 9×13-as és 14×17-es méretben. A modern készletek általában négyzet alakúak, páros számú sorral, és a négyzetes táblák a 6×6-ostól a 14×14-esnél nagyobbig terjednek. A játékszabályok nem függnek a mérettől, ezért a 6×6-os, 10×10-es és 12×12-es táblán pontosan úgy kell játszani, mint a 8×8-ason.
A Konanét matematikusok is tanulmányozták. Michael Ernst több Konane-állás kombinatorikus játékértékét számította ki a The UMAP Journal 1995-ös cikkében, Robert Hearn pedig később bebizonyította, hogy a tetszőleges méretű táblákra általánosított Konane PSPACE-teljes, ami azt jelzi, hogy nagy táblán a legjobb lépés megtalálása általában nagyon nehéz.