Mi a(z) Nagyobb és téglalap alakú táblák?
A Pontok és négyzetekhez csak egy ponthálóra van szükség, így bármilyen méretben játszható. A szokásos 2×2-estől 6×6-osig terjedő táblák mellett 7×7 vagy 8×8 négyzetet, illetve téglalapot is választhatsz: 3×4, 3×5, 4×5, 4×6 vagy 5×6 négyzetet. A méretek négyzeteket számolnak, nem pontokat, így a 8×8-as táblán 9 sorban 9-9 pont van.
A szabályok nem változnak. A játékosok felváltva húznak egy vonalat két szomszédos pont közé, aki egy négyzet negyedik oldalát meghúzza, megkapja azt és újabb vonalat húz, és ha minden vonalat meghúztak, a több négyzettel rendelkező játékos nyer. Az egyenlő pontszám döntetlen, ami csak páros számú négyzetből álló táblán fordulhat elő.
A nagyobb tábla hosszabb csendes szakaszt jelent, mielőtt valakinek négyzeteket kell odaadnia, több láncot és hurkot, és több teret a hosszú lánc szabályának, annak a számolási technikának, amely megmondja a játékosnak, hogy a hosszú láncok számát párosra vagy páratlanra kell-e alakítania. A 8×8-as táblán 144 vonal és 64 négyzet van, szemben a szabványos 4×4-es tábla 40 vonalával és 16 négyzetével.
Szabályváltozások
| Szabály | Hagyományos Pontok és négyzetek | Nagyobb és téglalap alakú táblák |
|---|---|---|
| Tábla | Hagyományos Pontok és négyzetek4×4 négyzet (5×5 pont), vagy bármilyen négyzetes méret 2×2-estől 6×6-osig. | Nagyobb és téglalap alakú táblák7×7 vagy 8×8 négyzet, vagy 3×4, 3×5, 4×5, 4×6 vagy 5×6 négyzetes téglalap. |
| Vonalak és négyzetek | Hagyományos Pontok és négyzetek4×4-en 40 vonal és 16 négyzet. | Nagyobb és téglalap alakú táblák7×7-en 112 vonal és 49 négyzet, 8×8-on 144 vonal és 64 négyzet, 4×5-ön 49 vonal és 20 négyzet. |
| A játszma hossza | Hagyományos Pontok és négyzetekVonalanként egy lépés: 4×4-en 40 lépés. | Nagyobb és téglalap alakú táblákVonalanként egy lépés: 8×8-on legfeljebb 144 lépés. |
| Tökéletes játék | Hagyományos Pontok és négyzetekA kis négyzetes táblákat számítógéppel megoldották. | Nagyobb és téglalap alakú táblákA 4×5-öt 2011-ben oldották meg: tökéletes játékkal döntetlen. A 7×7 és a 8×8 túl nagy a megoldáshoz. |
| Egyéb beállítások | Hagyományos Pontok és négyzetekAz asztal beállításainak minden lehetősége használható. | Nagyobb és téglalap alakú táblákMűködik Misère-ben, az előre megrajzolt szegéllyel, valamint három vagy négy játékossal. |
Történet
A Pontok és négyzeteket nyomtatásban először Édouard Lucas francia matematikus írta le a 19. században, aki la pipopipette-nek nevezte. Nem rögzített méretet, és a játékot mindig akkora rácson játszották, amekkorát a papír megengedett. A kis táblák, például a 2×2, a tanulás szokásos módjai, a tapasztalt játékosoknak pedig gyakran az 5×5-ös táblát ajánlják.
A játék legismertebb elemzése Elwyn Berlekamp nevéhez fűződik, aki John Conway-jel és Richard Guyjal 1982-ben megírta a Winning Ways for your Mathematical Plays Pontok és négyzetekről szóló fejezetét, 2000-ben pedig egy egész könyvet, The Dots-and-Boxes Game: Sophisticated Child's Play címmel. 2011-ben Joseph Barker és Richard Korf számítógépes kereséssel megoldotta a 4×5-ös táblát, amely tökéletes játékkal döntetlennek bizonyult; az eredményt az AAAI konferencián mutatták be, és akkoriban ez volt a legnagyobb megoldott tábla.