Mi a(z) Kvantum amőba?
A kvantum amőbát a szokásos 3×3-as táblán, X-szel és O-val játsszák, és itt is a hármas sor nyer, de a jel nem kerül egyenesen egy mezőbe. Minden körben a saját jeledből egy pár kis kísérteties jelet teszel két különböző mezőre, mindkettőt a lépés sorszámával megjelölve. X a páratlan sorszámú 1., 3., 5., 7. és 9. lépést teszi, O a párosakat. A jel végül csak a két mező egyikében marad, addig viszont mindkettőt elfoglalja, és egy mezőben egyszerre több lépés kísérteties jele is lehet.
Minden pár összeköti a két mezőjét. Amikor egy új pár az összekötött mezők körét zárja be, például úgy, hogy ugyanabba a két mezőbe tesz jelet, mint egy korábbi pár, a körnek össze kell omlania. Az a játékos, aki nem zárta be, választja ki, hogy a legújabb jel a két mezője közül melyikben állapodjon meg. Az a mező klasszikus jelet kap, a nagy, közönséges fajtát, és minden más ott lévő kísérteties jelnek át kell költöznie a másik mezőjébe, ami a következő jelet is továbblöki, és így tovább, amíg a körhöz kapcsolódó minden jel klasszikus nem lesz. A választó játékos ezután a szokott módon megteszi a saját lépését, így kétszer lép egymás után. A körhöz nem kapcsolódó jelek kísértetiesek maradnak.
Csak a klasszikus jelek számítanak. A játszma véget ér, amint egy összeomlás után három klasszikus jel áll egy sorban, vagy amikor minden mezőben klasszikus jel van. Ha egyetlen összeomlás mindkét játékosnak sort ad, az nyer, akinek a sora korábban készült el, ezt pedig az egyes sorok legmagasabb lépésszáma dönti el. Ha egyetlen mező marad, oda már nem fér pár, így X kilencedik lépése egy közönséges jel abban a mezőben. A sor nélkül megtelt tábla döntetlen.
Szabályváltozások
| Szabály | Hagyományos Amőba (3x3) | Kvantum amőba |
|---|---|---|
| A lépésed | Hagyományos Amőba (3x3)Írd be a jeledet egy üres mezőbe. | Kvantum amőbaTegyél le a jeledből két, a lépés sorszámával jelölt kísérteties jelet két különböző, klasszikus jel nélküli mezőbe. Egy mezőben több kísérteties jel is lehet. |
| Összeomlás | Hagyományos Amőba (3x3)A jelek beírásuk pillanatától rögzítettek. | Kvantum amőbaAmikor egy pár bezárja az összekötött mezők körét, a kör összeomlik: a kör minden jele és minden hozzá kapcsolódó jel egyetlen mezőben állapodik meg közönséges klasszikus jelként. |
| Ki dönt | Hagyományos Amőba (3x3)Mindenki csak arról dönt, hová kerülnek a saját jelei. | Kvantum amőbaAz a játékos, aki nem zárta be a kört, választja ki, hová kerüljön a legújabb jel, és a többi ebből következik. Aztán ez a játékos megteszi a saját lépését. |
| A győzelem módja | Hagyományos Amőba (3x3)Rakj ki három saját jelet egy sorban, vízszintesen, függőlegesen vagy átlósan. | Kvantum amőbaRakj ki három klasszikus jelet egy sorban. A kísérteties jelek sosem számítanak. |
| Sor mindkét játékosnak | Hagyományos Amőba (3x3)Lehetetlen: a játszma az első sornál véget ér. | Kvantum amőbaEgyetlen összeomlás mindkét játékosnak adhat sort. Az a sor nyer, amelynek legmagasabb lépésszáma kisebb. Ha egy összeomlás egy játékosnak két sort ad, az is csak egy győzelem. |
| A játszma vége | Hagyományos Amőba (3x3)Az első sornál véget ér, vagy döntetlen, ha megtelik a tábla. Legfeljebb kilenc jel. | Kvantum amőbaAkkor ér véget, ha egy összeomlás után sor áll a táblán, vagy ha a tábla megtelik klasszikus jelekkel. Ha egy mező marad, X kilencedik lépése közönséges jel abban. A sor nélkül megtelt tábla döntetlen. |
| Tábla és beállítások | Hagyományos Amőba (3x3)3×3-as tábla. A beállítások 4×4-es és 5×5-ös táblát, valamint Misère, Szabad és gravitációs szabályt is kínálnak. | Kvantum amőbaMindig 3×3. A táblaméret, a Misère, a Szabad és a gravitáció nem választható hozzá. |
Történet
A kvantum amőbát Allan Goff találta ki a kvantummechanika oktatásának segédeszközeként, és 2006-ban az American Journal of Physics folyóiratban írta le. A játék inkább metafora, mint a fizika szimulációja: a két mezőben egyszerre lévő jel a szuperpozíciót, a közös mezőkön át összekapcsolt jelek az összefonódást, a kör bezárulásakor kikényszerített választás pedig azt az összeomlást jelképezi, amely egy kvantumrendszer mérésekor következik be.
A közzétett szabályokban a játszmát pontokkal értékelik. Ha egyetlen összeomlás mindkét játékosnak sort ad, az a játékos, akinek a sorában kisebb a legmagasabb lépésszám, egész pontot kap, a másik fél pontot. Itt a játszma egyetlen eredményre megy, így a korábbi sor nyer. Mivel X lépésszámai páratlanok, O-éi pedig párosak, a két sor sosem lehet egyenlő.